Erdélyi Kopó tenyésztési szabályzat

MAGYARORSZÁGI ERDÉLYI KOPÓ KLUB

 

A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub (továbbiakban MEKK) feladata az erdélyi kopó fajta gondozása, a minőségi, dokumentált tenyésztés propagálása, segítése. A Klub a fajtatiszta tenyésztés, a fajtajelleg, az egészség, a jó idegrendszer, és a vadászati munkára való alkalmasság megőrzése érdekében feladatának tartja a származás nyomon követhetőségének biztosítását, a gondos tenyészegyed kiválasztás feltételeinek megteremtését, segítését, az alom és utódellenőrzés rendszerének kialakítását, emellett a tenyésztés során az állatvédelmi szempontok betartását, a fajta egyedeinek, különösen a tenyészegyedek egészségének védelmét is.

1.      A fajta standard leírása

1.1   FCI 241. számú standard

Származás: Magyarország

Felhasználás: Munkakutya, kopó. Kitűnően hajt és állít, utánkeresésre, vércsapázásra is kiválóan használható. Friss nyomra érve jellegzetes nyifogással csahol, hajtás közben messzehangzó, magas, csengő hangot hallat. Vadászatokon vezetőjétől távol is önállóan dolgozik. Többnyire egyedül, vagy párban dolgozik.

FCI besorolás: VI. fajtacsoport Rókakopók, vérebek és rokon fajták 1.2. szekció Középnagy rókakopók munkavizsgával

Rövid történeti áttekintés: Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották.

A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad – róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.

Általános megjelenés: Fejformája, nyaktartása, törzsének arányai, erős és izmos végtagjai, faroktűzése a közép-európai kopó típusára jellemző. Közepes termetű kopófajta. Az erdélyi kopó testfelépítése hosszútávfutáshoz alkalmazkodott. Atletikus, nem durva, de nem is vékony csontú.

Fontos arányok: Az agykoponya és az arckoponya hosszának aránya közelíti az 1:1-et. A marmagasság és a törzs hosszának aránya 10:11.

Viselkedés és jellem: Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja.

Testfelépítés

1. Fej: Hosszúkás, de nem elhegyesedő kopófej, mely jól tükrözi a nemi jelleget. Fejtető: (agykoponya) fejtető nem ráncos Koponya: Enyhén ívelt. A tarkóbúb nem kifejezett. A szemboltívek gyengén fejlettek. Stop: Gyengén kifejezett. Arckoponya: Orrtükör: Nem túl tompán metszett, fekete színű. Az orrcimpák mozgékonyak; az orrnyílások tágak. Fang: Az orrhát egyenes. Ajkak: Szárazak, feszesek. Állkapocs/Fogak: Állkapcsa erőteljes. Fogai erősek, jól fejlettek, a fogképletnek megfelelő teljes ollós harapás. Pofa: Lekerekített, csak gyengén fejlett. Szemek: Középnagyok, mandula alakúak, kissé ferde vágásúak. Színük sötétbarna. A szemhéjak jól a szemgolyóra fekszenek. Fülek: Középmagasan tűzöttek, nem túl nehezek, ráncosodás nélkül a pofára simulva lógnak. Tövüktől kiszélesednek, majd kerekded végükig elkeskenyednek. Előrehúzva eltakarják a szemet, de általában nem érnek azon túl.

2. Nyak: Izmolt, közepesen hosszú. A nyak alsó részén a bőr kissé ráncos. Kis lebernyeg megengedett, de nem kívánatos.

3. Test: Felső vonal: Egyenes Mar: Kifejezett Hát: A mar mögött egyenes, fejlett izomzattal. Ágyék: A szukánál kissé hosszabb ágyéki rész megengedett. Far: Mérsékelten csapott. Mellkas: A szegycsont nem előreugró. Mellkasa hosszú és nem túl mély. A bordaív keresztmetszete kövér ellipszis, majdnem kör, mely a szabad légzést jól biztosítja. Alsó vonal és has: A has csak enyhén felhúzott.

4. Farok: Középmagasan tűzött, erőteljes. Nyugalmi állapotban alsó harmada kissé felfelé ívelt, lehetőleg a csánkon egy-két centiméterrel túlér. Izgalmi állapotban ívelt formában a hátvonal fölé emeli, de hátra nem kunkorítja. Nem kurtítják.

5. Végtagok

Elülső rész: Az elülső végtagok oszlopszerűen támasztják alá a törzset. Elölről nézve a végtagok állása párhuzamos, a széles mellkas miatt megfelelően széles. Lapocka: A lapocka jól izmolt, megfelelően hosszú, és mérsékelten dőlt. Könyökök: Szorosan a mellkasra fekszenek. Alkar: Egyenes és szimmetrikus. Elülső mancsok: Nagyok, zártak, erős, ívelt ujjakkal. A talppárnák nagyok, kemények, rugalmasak. A karmok erősek és lehetőleg minél feketébbek. Hátulsó rész: Álló helyzetben kissé hátraállított, jól izmolt. Comb: Hosszú. Csánk: Mélyen helyeződő. Hátulsó lábközép: Egyenes és párhuzamos. Hátulsó mancsok: Jól zártak, erős ujjakkal. A talppárnák nagyok, kemények, és rugalmasak. A karmok erősek és lehetőleg minél feketébbek. A farkaskarmok eltávolítandók.

6. Mozgás: Lépése nyújtott, sohasem tipegő. Ügetése térölelő. Munka közben vágtája rendkívül kitartó.

7. Bőr: Az erdélyi kopó bőre közepesen vastag, főleg a nyaktájékon kissé laza, de sohasem redőzött.

Pigmentált, sötét színű. A szabad bőrfelületek feketék.

8. Szőrzet:

Szőr: Egész testét, hasa alját is rövid, sűrű, egyenes szálú, testhez simuló tömött szőr borítja. A szőr a nyakon, a martájékon, a comb hátsó élén és a farok vonalán hosszabb, mint a test többi részén. Szőrforgók és lécek előfordulnak. A szőrzet durva tapintású, fényes. A fedőszőrzet alatt aljszőrzet található.

Szín: A kopó szőrének alapszíne fekete. Nem túl sötét, cserszínű jegy pont formájában mindig található a szemboltíven. A fangon és végtagokon cserszínű jegyek vannak. A cserszín határozottan elkülönül a feketétől. Fehér jelzés lehet az orron, mely homlokcsíkban folytatódhat, továbbá a nyakon gallér formájában, a mellen, a mellkas táján a mancsokon, a végtagokra is felhúzódva és a farokvégen. A testfelület 1/5-énél több fehér szín nem kívánatos. A fej és a hát lehet kormos.

Nagyság és testsúly: Marmagasság: 55-65 cm Semmiképpen nem a centiméterekben mért érték, hanem a harmónia és az összbenyomás a döntő! Súly: min.: 25kg

Hibák: Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával. Kizáró hibák:

  • Az agy- és arckoponya túl keskeny, túl hosszú, vagy kerekded
  • Enyhe, vagy nagyon erősen kifejezett stop
  • Hibás fogazat
  • Rövid fang
  • Könnyű, terrieres, vagy agaras jellegű fül
  • Drótszőr; puha, hullámos, ritka szőrzet
  • Barna vagy kék szín jegyekkel
  • Agresszivitás, ideggyengeség

Megjegyzés: A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.

 

1.2. A rövidlábú erdélyi kopó fajtaleírása

A fenti standard történeti áttekintésében az erdélyi kopó fajta két változatát említi. A rövidlábú erdélyi kopó (REK) a 2000. években kihaltnak tűnt, minek okán a fajtaváltozat kikerült a standardból. A rövidlábú erdélyi kopó jelenleg nemzetközileg nem elismert, de az alábbi nemzeti standard szerint, nemzeti törzskönyvbe vehető a 2., 6. és 8.  pontban leírtak szerint.

Általános megjelenés: Fejformája, nyaktartása, törzsének arányai, erős és izmos végtagjai, farok tűzése a közép-európai kopótípusra jellemző. Erőteljes, nem kurtalábú, arányos felépítésű. Zömök, erős csontú, de nem nehézkes, elegáns megjelenésű kutya. Soha ne tűnjön csökött, vékony csontú hosszúlábú kopónak.

Fontos arányok: Az agykoponya és az arckoponya hosszának aránya közelíti az 1:1-et. A marmagasság 10:11-hez aránylik a törzs hosszához.

Viselkedés és jellem: Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja. Kitűnően hajt és állít, szenvedélyes vadász. Friss nyomra érve jellegzetesen csahol, hajtás közben messze hangzó, magas, csengő hangot hallat. Vadászatokon vezetőjétől távol is önállóan dolgozik.

Testfelépítés

1.       Fej

Hosszúkás, de nem elhegyesedő kopófej, mely a nemi jelleget jól tükrözi. Fejbőre nem ráncos. A koponyarész enyhén ívelt. A tarkóbúb nem kifejezett. Az agykoponya és az arckoponya aránya közelíti az 1:1-et. A szemboltívek gyengén fejlettek. Az orrhát egyenes. A stop gyengén fejlett.

Az orrtükör nem túl tompán metszett, színe fekete vagy barnásvörös, minél sötétebb árnyalattal. Az orr mozgékony cimpájú. Az orrnyílások tágak.

A pofalebernyegek lekerekítettek, csak enyhén fejlettek.

Az ajkak szárazak, feszesek.

Állkapcsa és állcsontja erőteljes. Fogai erősek, jól fejlettek, fogazata teljes. A metszőfogak ollósan záródnak.

A szemek közép nagyok nem kerekek, kissé ferdén metszettek. Színe barna, lehetőleg sötét, de a szőrzet árnyalatához igazodhat. A szemhéjak jól zártak.

A fül középmagasan tűzött, nem túl nehéz, ráncosodás nélkül a pofához simulva lóg. A középtájon kiszélesedik, majd elkeskenyedik, a vége kerekded. Előrehúzva eltakarja a szemet, de alig ér azon túl.

2.       Nyak

Középmagasan illesztett, izmos, közepesen hosszú.
A nyak alsó részén a bőr kissé ráncos. Kis lebernyeg megengedett, de nem kívánatos.

3.       Test

Fekvő téglalapba írható.
Felső vonal: egyenes, feszes.
Mar: kifejezett.
Hát: a hátvonal a mar mögött egyenes, fejlett izomzattal.
Ágyék: feszes, jó kötésű.  A szukáknál kissé hosszabb agyéki rész megengedett.
Far: mérsékelt lejtésű
Szügy: a szegycsont nem előreugró. Mellkasa dongás, hosszú és nem túl mély. A bordaív keresztmetszete kövér ellipszis, majdnem kör, mely a szabad légzést hosszútávon is jól biztosítja.
Alsó vonal – has: a has csak enyhén felhúzott.
Farok: középmagasan tűzött, erőteljes. Nyugalmi állapotban alsó harmada kissé felfelé ívelt, és lehetőleg a sarokcsonton 1-2 cm-rel túl ér. Izgalmi állapotban ívelt formában a hátvonal fölé emelkedik, de a hátára nem kunkorítja. Nem kurtítják.

4.       Végtagok

Elülső végtag
Oszlopszerűen támasztja alá a törzset. Végtagállása szabályos, a dongás mellkas miatt megfelelően széles. Lapockája jól izmolt. A könyökök zártak. A lábak egyenesek, szimmetrikusak. A mancsok nagyok, zártak, erős, ívelt ujjakkal. A talppárna nagyméretű, kemény, rugalmas. A karmok erősek.

Hátulsó végtag
Kissé hátraállított, izmos. A comb hosszú. A csánk mélyen helyezett, a lábvég szabályos állású. A mancsok jól zártak, erős ujjakkal. A talppárna nagyméretű, kemény, rugalmas. A karmok erősek. A farkaskarmok eltávolítandók.

5.       Mozgás

Lépése nyújtott, sohasem tipegő. Ügetése térölelő. Vágtája rendkívül kitartó.

6.       Bőr

Közepesen vastag, főleg a nyaktájékon kissé laza, de sohasem redőzött.

7.       Szőrzet

Szőrminőség
Szőre rövid, sűrű, egyenes lefutású, testhez simuló, tömött, valamivel hosszabb, mint a többi rövid szőrű vadászkutyáé. A szőr a nyakon, a martájékon, a comb hátsó élén és a farok alsó vonalán hosszabb, mint a test többi részén. A szőrforgók és lécek kifejezettek. A szőrzet durva tapintású, fényes. A fedőszőrök között aljszőröket találunk.

Szőrszín
Alapszíne a cservörös, sárga, a has és a végtagok felé halványodó árnyalattal, fehér jegyekkel. A fej és a hát lehet kormos. A fehér jegyek lehetnek az orron, mely homlokcsíkban folytatódhat, a nyakon, esetleg gallér formájában, a mellen, ami a mellkas alá terjedhet, a mancsokon a lábakra is felhúzódva és a farokvégen. A testfelület 1/3-nál több fehér szín nem kívánatos.

Magasság és súly
Marmagasság: 45-50 cm. Semmiképpen nem a centiméterekben mért érték, hanem a harmónia és az összbenyomás a döntő, de törekedni kell a kisebb méret irányába ható szelekcióra.

Súly: Minimum 15 kg.

Hibák
A felsorolt pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, a hiba minősítésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

Kizáró okok
Túl hosszú és keskeny agy- és arckoponya enyhe stoppal, hegyesen metszett orral, illetve széles, kerekded agykoponya rövid arcorri résszel és erős stoppal. Hibás fogazat. Könnyű terrieres, vagy agaras jellegű fül. Drótszőr. Puha, hullámos szőr. Minden olyan végtag és gerincoszlop hiba, amely a szabad, térölelő mozgást akadályozza. Kifejezetten támadó, vagy igen gyenge idegrendszerű kutya. Megállapított csípőízületi diszplázia (HD közepes vagy súlyos minősítés).

Utólagos megjegyzés:
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan kifejlődött herével kell rendelkezniük.

2.      A tenyészcél

2.1. A hosszúlábú erdélyi kopó esetében

Az erdélyi kopó tenyésztése során elődleges cél a standardnak megfelelő egyedeket tenyészteni. homogenizálni a fajtára jellemző küllemet, stabilizálni a fajta kiemelkedő vadászati adottságait, stabil idegrendszerét, a nem megfelelő egyedek szigorú szelektálásával. A fajtát vaddisznó-hajtó és csapázó készsége által népszerűsíteni a vadászok körében.

Másodsorban a modern körülményekhez alkalmazkodva stabil idegrendszerű, az ember és más kutyák iránti agresszivitást ok nélkül nem mutató, tanulékony, kedvtelésből vagy vadászati és sportcélra tartott, esztétikus, az FCI által elismert fajtaleírásnak megfelelő küllemű sportkutyát tenyészteni.

 

2.2. A rövidlábú erdélyi kopó esetében

 

A rövidlábú erdélyi kopó tenyésztése során elődleges és rövidtávú cél az állomány létszámának és a fajtaváltozat népszerűségének növelése, a standardnak megfelelő egyedek kiválogatása, tenyésztése általi homogenizálása, a fajtára jellemző küllem, méret és ösztön stabilizálása. A fajta kiemelkedő vadászati adottságainak, stabil idegrendszerének fenntartása a nem megfelelő egyedek szigorú szelektálásával. A fajtát vaddisznó-hajtó és csapázó, és hajszázó készsége által népszerűsíteni a vadászok körében.

Másodsorban a modern körülményekhez alkalmazkodva stabil idegrendszerű, az ember és más kutyák iránti agresszivitást ok nélkül nem mutató, tanulékony, kedvtelésből vagy sportcélra tartott, esztétikus, az nemzeti standardnak megfelelő küllemű sportkutyát tenyészteni.

A kellően megtervezett tenyészcél eredményeként a fajtaváltozat létszámának megfelelő mértékű növelése, a kellő számú vérvonal megléte és a két változat állományainak határozott, több generáción keresztül történő elkülönülése után önálló fajtává emelni, FCI elismertséget szerezni számára.  

 3.      A tenyésztés módszere

 

Az erdélyi kopó tenyésztés módszere fajtatiszta tenyésztés, amely során be kell tartani a 6. fejezetben foglalt szabályokat.

 

A tenyésztés módszere rövidlábú erdélyi kopó esetében

A változat tenyésztési módszere alapvetően a fajtatiszta tenyésztés. Azonban az alacsony egyedszám, ismeretlen származású egyedek okán el kell kerülni a túl magas beltenyésztettségi rátából, és az un. „palacknyak effektusból” adódó „génvesztést”. Így a fajtaváltozat tenyésztése során használhatók a hosszúlábú erdélyi kopó standardon aluli példányai, vagy a standard által meghatározott méret alsó 1/3-ban megtalálható nagyságú egyedei a MEKK Tenyésztési Tanács által előzetesen elfogadott tenyésztési terv szerint.

Ezen párosításból született egyedek – a párosításra utaló megjegyzéssel - a REK törzskönyvbe kerülnek bevezetésre, a hosszúlábú változat egyedeivel nem keveredhetnek, nem kerülhetnek vissza ezen állományba.

A genetikai diverzitás növelése érdekében egyes közép-európai kopófajták egyedei cseppvér keresztezéssel felhasználhatók a MEKK Tenyésztési Tanács által előzetesen elfogadott tenyésztési terv szerint.

Minden rövidlábú erdélyi kopó a fent felsorolt különleges esetek mellett a 6. fejezetben foglalt szabályok szerint tenyésztendő.

 4.      Tartási feltételek, módok, egyéb állatvédelmi vonatkozások

 

A tenyészkutyák tartásánál elsődleges szempont a kutyák minden igényének legteljesebb kielégítése, azaz a tenyésztő köteles biztosítani kutyáinak a koruknak megfelelő mennyiségű és minőségű mozgást, koruknak és élettani állapotuknak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, és a megfelelő mennyiségű napi foglakozást, felügyeletet.

Tartási hely: A kutyák tartási helye minden esetben a tenyésztő, vagy a felügyelettel megbízott személy lakhelyével összefüggő területen kell legyen, semmi esetben nem tarthatók kutyák alkalmilag látogatott tanyán, vagy telken.

A tenyészkutyák lakásban való tartásánál biztosítani kell a napi legalább háromszori sétát, megfelelő mozgásmennyiséggel.

Kertben való tartásnál a legmegfelelőbb a szabadon tartás. Amennyiben a tenyészkutyákat kennelekben tartják, úgy a lakásban tartott kutyákhoz hasonlóan napi háromszori mozgatást kell számukra biztosítani. Kerti szabadon tartásnál is ajánlott a napi séta. A tenyészkutyák tartási helyét olyan kerítéssel kell körülvenni, ami megelőzi a kutyák kijutását közterületre, és szabad kóborlását. Kertben tartott kutyáknál minden esetben biztosítani kell a megfelelő védett helyet (pl. kutyaházat) a szélsőséges időjárás elleni védelemre.

Tüzelési időszak: Szukák kerti tartásánál különösen figyelni kell a tüzelési időszakra. Biztosítani kell a szukáknak a nem kívánt vemhességet megelőző tartást. Lehetőség szerint kerülni kell a hormontartalmú készítmények alkalmazását. A kertben tartott szukánál a tüzelés időszakára biztosítani kell a minden oldaláról jól zárható kennelt, vagy más helyen való elzárást. Amennyiben a tenyésztő különböző nemű kutyákat tart, a tüzelési időszakban biztosítania kell kutyái biztonságos különzárását.

Kölyöknevelés időszaka: Lakásban való tartásnál a kölykök nevelésére megfelelően tisztán tartható elletőládát kell biztosítani a szukának, melyben kölykeivel együtt kényelmesen elférnek egészen az elválasztásig.

 

Kerti tartásnál a kölyköket nevelő szukának biztosítani kell a megfelelő méretű, megfelelő hőmérsékletet biztosító elletőt, és a többi kutyától elzárható kennelt.

Amennyiben hat kölyöknél több születik, ajánlott a kiskutyákat tejpótló tápszerrel is etetni, ezzel segítve, és tehermentesítve a szukát, és biztosítva a kölykök megfelelő ellátását.

 

A tenyészszuka védelme: Csak megfelelő kondíciójú, egészséges szuka vonható tenyésztésbe, 18 hónapos kor felett. A szuka nem fedeztethető három egymást követő tüzeléskor, kivéve, ha az előző fedeztetés nem volt eredményes. Almonként az összes utód törzskönyvezhető. A tenyésztésben tartás felső korhatára 8 év, azaz a tenyészszuka a fialás várható időpontjában még nem töltheti be a 8. életévét. Ezen feltételek betartásával, egy tenyészszukától élete során lehozható maximális alomszám 7 db.

A tenyésztési korhatár feletti párosításokat a Tenyésztési Tanács, előzetes és indokolt kérés alapján engedélyezheti.

 5.      Teljesítményvizsgálati szabályzat

 

A tenyészszemle, a képességvizsga, a kiállítások, és a munkaversenyek az erdélyi kopók küllemi és munkatulajdonságainak minősítését szolgáló rendezvények.

 

5.1. Tenyészszemle Bizottság és a tenyészminősítések

 

A tenyészthető minősítés kiadására a Tenyészszemle Bizottság jogosult.

A Tenyészszemle Bizottság tagjai a tenyészszemlén a küllembírálatot végző bíró (bírók) és a képességvizsgán bíráló vadászkutya teljesítménybírók, valamint a Tenyésztési Tanács bizottságban részt vevő tagjai.

 

Működése: A Tenyészszemle Bizottság a tenyészszemle helyszínén dönt a kutya minősítéséről a küllembírálat és a képességvizsga eredménye alapján.

 

A tenyészszemle bizottság az alábbi tenyészszemle-minősítéseket vezetheti fel („Minősítés” rovatba) a Tenyészszemle Minősítő Lapra (1. számú melléklet) lapra:

  1. 1.       Tenyészthető

Ezt a minősítést azon erdélyi kopó kaphat, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak megfelel, kiegyensúlyozott idegrendszerről tesz tanúbizonyságot, és a képességvizsgát eredményesen teljesíti. A minősítés a Származási Igazolásra vagy Regisztrációs Lapra felvezetendő.

  1. 2.       Korlátozottan tenyészthető Ez a minősítés az ismétlés lehetőségére való tekintettel nem kerül felvezetésre a Származási Igazolásra vagy Regisztrációs Lapra.

a)      1 vagy több alomra szóló engedély utódellenőrzés mellett

Ilyen minősítés adható, amennyiben az egyed külleme az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak megfelel, kiegyensúlyozott az idegrendszere, de a képességvizsga eredménye alapján nem mutat kiegyensúlyozott teljesítményt, és a Tenyészszemle Bizottság úgy ítéli, meg, hogy szükség van az utódellenőrzésre.

b)      1 alomra szóló engedély TT engedéllyel célpárosításra utódellenőrzés mellett

Ezt a minősítést akkor lehet adni, ha az egyed külleme, és/vagy képességvizsga eredménye, és/vagy idegrendszere alapján nem mutat kiegyensúlyozott teljesítményt, és/vagy az egyed közeli rokonságában kizáró hibával rendelkező kutya van, és a tenyészszemle bizottság úgy ítéli, meg, hogy szükség van az utódellenőrzésre. A kutya tenyésztésbe vétele a hiba mértékétől függően mérlegelendő.  

  1. 3.       Nem tenyészthető

Az az egyed, amelyik a küllembírálaton és/vagy a képességvizsgán nem felelt meg. A küllembírálat legalább egy év elteltével egyszer, míg a képességvizsga korlátlan alkalommal megismételhető. Ez a minősítés az ismétlés lehetőségére való tekintettel nem kerül felvezetésre a Származási Igazolásra vagy a Regisztrációs Lapra.

  1. 4.       Tenyésztésből kizárt

Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak nem felel meg, illetve olyan egészségügyi és/vagy idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhető meg. Ezt a minősítést kapja az a kutya is, amelyik a küllembírálaton két különböző bírónál sem felelt meg. A minősítés a Származási Igazolásra és a Regisztrációs Lapra felvezetendő.

  1. 5.       Regisztrálható

Az eb felvételre kerül az Erdélyi Kopó Törzskönyv melléktörzskönyvébe „R" jelöléssel. A Regisztrációs Lap kiváltása után kiállításokon, vizsgákon és versenyeken felvezethető.

a)       1 alomra szóló engedély TT engedéllyel célpárosításra utódellenőrzés mellett

Egy alomra kaphatnak tenyésztési engedélyt, konkrét párosításra azon erdélyi kopók, amelyek nem rendelkeznek Származási Igazolással vagy Regisztrációs Lappal, de a küllembírálat és a képességvizsga eredménye alapján a Tenyészszemle Bizottság egybehangzóan javasolja a tenyésztésbe vonást (regisztrált kutyáknál, Erdélyi Kopó Tenyésztési Szabályzat 6.2 pont 2. bekezdése szerint, tehát a tenyésztési engedélyt a Tenyésztési Tanácstól kell megkérni, a konkrét párosítási elképzelés megjelölésével). Amennyiben az utódellenőrzés során az utódok több mint fele nem rendelkezik az erdélyi kopóra jellemző tulajdonságokkal, a regisztráció visszavonható. A minősítés a Regisztrációs Lapra felvezetendő.

b)      Tenyésztésbe nem vonható

Az az egyed, amelyik a tenyészszemle fázisain megfelelt, de nem mutatott kiegyensúlyozott teljesítményt a képességvizsgán. A tenyészszemle számukra megismételhető. Ez a minősítés az ismétlés lehetőségére való tekintettel nem kerül felvezetésre a Regisztrációs Lapra.

  1. 6.       Nem regisztrálható

Az az egyed, amelyik küllemében, és/vagy viselkedésében nem az erdélyi kopóra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis a tenyészszemle küllembírálati és/vagy képességvizsga fázisán nem felelt meg. A tenyészszemle számukra megismételhető, kivéve, ha olyan egészségügyi és/vagy idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhető meg. Ezzel a minősítéssel nem lehet Regisztrációs Lapot kiváltani.

 

A tenyészszemle során a vizsga egyes fázisainak eredményét, lehetőleg közvetlenül a bírálatot követően ismertetni kell. Közölni kell azt is, ha nem egyértelmű az adott fázis részeredménye ezért a végleges minősítés a többi fázis teljesítményétől függ. A tenyészszemle minősítést (a küllembírálat és a képességvizsga fázisainak összetett eredményét) a Tenyészszemle Bizottság hozza meg és közli.

 

5.2. Tenyészszemle

 

A tenyészszemle küllembírálati része az erdélyi kopók öröklött küllemi tulajdonságait és általános viselkedését minősítő rendezvény, melyet az erdélyi kopók öröklött munkatulajdonságait és idegrendszerét minősítő képességvizsgával együtt kell megrendezni.

A tenyészszemlén az Erdélyi Kopó Törzskönyvben szereplő, illetve fajtaregisztrációra váró, 12 hónapos életkort betöltött erdélyi kopók vezethetők fel.

Tenyésztésbe vételük előtt az importált egyedeknek is meg kell jelenniük a tenyészszemlén.

A bírálat megkezdése előtt a felvezetett erdélyi kopót azonosítani kell a mikrochip leolvasásával.

A tenyészszemle minősítést a küllembírálat és a képességvizsga eredményei alapján a 1. számú melléklet szerinti Erdélyi Kopó Tenyészszemle Minősítő Lap nevű nyomtatványon kell rögzíteni, a bírálati lap maradéktalan kitöltésével.

A képességvizsgát és a küllembírálatot egy időben kell megfelelt minősítéssel teljesíteni. Ismétlésre szoruló bírálatok esetén az előzőleg megfelelő minősítésű vizsgarész ismételt bírálata díjmentes, mind a küllembírálat, mind a képességvizsga esetében.

 

5.2.1          Küllembírálat

A küllembírálaton a MEKK által felkért, az Erdélyi Kopó Tenyésztési Szabályzatot ismerő és elfogadó FCI küllembíró végezhet bírálatot.

 

Az erdélyi kopó küllembírálaton a 2. számú melléklet szerinti Küllembírálati Lapra az alábbi minősítések vezethetőek fel: 

  1. 1.       Küllemileg megfelelt
  2. 2.       Küllemileg nem felelt meg
  3. 3.       Feltételesen megfelelt

 

Amelyik erdélyi kopó a küllembírálaton „küllemileg nem felelt meg" minősítést kapott, tenyészszemlén még egy alkalommal felvezethető, de a két rendezvény között legalább egy évnek el kell telnie. Amennyiben a tenyészszemlén másodjára is „küllemileg nem felelt meg" minősítést kap, a Származási Igazolásra vagy Regisztrációs Lapra rá kell vezetni a „tenyésztésből kizárt" minősítést.

 

5.2.2          Képességvizsga

A képességvizsga az erdélyi kopók öröklött munkatulajdonságait és idegrendszerét minősítő rendezvény. A képességvizsgát a küllembírálattal együtt kell megrendezni (együtt: tenyészszemle).

A képességvizsgán a bírálatot az FCI által elismert vadászkutya teljesítménybírói vizsgával rendelkező, személy végezheti.

A képességvizsga lebonyolítása és bírálata az 3. számú mellékletben található Az erdélyi kopó képességvizsga szabályzata szerint történik.

 

Az erdélyi kopó Képességvizsga Bírálati Lapra (4. számú melléklet) kizárólag az alábbi minősítések kerülhetnek:

  1. 1.       Megfelelt
  2. 2.       Nem felelt meg

 

A fenti minősítéseket a képességvizsga feladatainak teljesítését követően a bírálatot végző teljesítménybírók vezetik fel a bírálati lapra.

Amelyik erdélyi kopó a képességvizsgán „nem felelt meg" minősítést kapott, a vizsgát korlátozás nélkül megismételheti.

A képességvizsga kiváltható eredményes munkavizsgával is. Eredményes munkavizsga igazolást akkor is figyelembe kell venni, ha azt az erdélyi kopó korábbi rendezvényen szerezte.

 

5.3 Munkavizsga

 

Az erdélyi kopó hajtó kutya, mely önállóan keresi meg a nagyvadat és kitartóan, de óvatosan követi, hajtja azt. Eközben mindvégig hallható jellegzetes hajtóhangja, ami jelzésül szolgál a vadásznak és a többi kopónak is. A munkavizsga célja, hogy elbíráljuk a kopó hajtóösztönének, hajtóhangjának meglétét, orrjóságát mesterséges vércsapán, illetve taníthatóságát, fegyelmezettségét.

Mivel a jelenleg érvényben lévő hatályos vadászati törvény szerint Magyarországon, hajtóvadászaton csak vaddisznó lőhető, ezért az erdélyi kopó hajtóképességét zárt vaddisznóskertben kell vizsgálni.

A fajta az FCI által a nemzetközi Champion cím viseléséhez munkavizsgára kötelezett fajták közé tartozik.

A vizsga szabályzata alapján verseny is rendezhető, melyen erdélyi kopók és rokon fajtáik (szlovák kopó, tacskókopó, stb.) indulhatnak.

A munkavizsga letételének alsó korhatára 1 év.

A munkavizsga lebonyolítása és bírálata az 5. számú mellékletben található Az erdélyi kopó munkavizsga szabályzata szerint történik.

 

5.4 Kiállítási szabályzat

 

A MEKK által szervezett kiállításokon a 6. számú mellékletben található Kiállítási Szabályzata előírásait kell betartani.

 

5.5 Munkaversenyek

 

Az erdélyi kopók teljesítményvizsgálatának részét képezik még az alábbi munkaversenyek is:

-          Vaddisznóhajtó verseny CACT cím kiadásával. A verseny szabályzata a 7. számú mellékletben található

-          Speciális hajtókopó verseny CACIT cím kiadásával. A verseny szabályzata a 8. számú mellékletben található

-         Nehezített vércsapa verseny. A verseny szabályzata a 9. számú mellékletben található

 

 6.      A tenyésztésbe vétel feltételei

 

A tenyésztői munka szakértelmet, felelősségteljes gondolkodást, kitartást, önzetlenséget igényel. A Klub elítéli és semmilyen közösséget nem vállal az olyan jellegű tevékenységgel, amely az erdélyi kopó kutyafajta pusztán gazdasági, kereskedelmi szempontú szaporítására irányul, ellenben a tőle elvárható legmagasabb szinten támogatja azokat a tenyésztőket, akik tevékenységüket a felelős és lelkiismeretes kopótenyésztés és állattartás értékrendje szerint végzik.

A fajta védelmét, fenntartását szolgálandó alapvető érdekünk, hogy az általunk tenyésztett kölyök fizikumát és idegrendszerét tekintve is egészséges legyen. A kölyköket szeretettel, emberközelben neveljük, hogy később az új gazdánál zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni.

 

6.1. A tenyésztésbe vétel általános feltételei

 

  • Az erdélyi kopó FCI által elismert Származási Igazolással, vagy Regisztrációs Lappal, illetve a rövidlábú erdélyi kopó a nemzeti törzskönyv szerint kibocsátott Nemzeti Származási Igazolással rendelkezik, tartós és ellenőrizhető egyedi jelöléssel van ellátva.
  • Elérte a 18 hónapos életkort.
  • Funkcionálisan egészséges. A csípő- és könyök ízületi diszplázia szűrés ajánlott. Ajánlott párosítások a diszplázia szűrés eredménye szerint: N-N, N-M, N-E, M-M, M-E. A közepes és súlyos fokozattal nem javasolt tenyésztésbe venni. Csak egészséges, örökletes betegségektől mentes egyed vehető tenyésztésbe!
  • Tenyészszemlén tenyészthető minősítést szerzett.
  • A tenyészhelynek alkalmasnak kell lenni egy egészséges alom felneveléséhez.

 

A tenyésztésbe vétel különös feltételei

  • Külföldi tulajdonban lévő erdélyi kopók akkor vonhatók tenyésztésbe, ha a tulajdonos lakóhelye szerinti ország tenyésztési feltételeinek megfelelnek. Import kutyáknak a magyarországi tenyésztési feltételeknek kell megfelelni.
  • Azon erdélyi kopók, amelyek tenyészszemlén egy alomra kaptak engedélyt, utódellenőrzés alapján kaphatnak korlátozás nélküli tenyészengedély.  Ennek feltétele, hogy az utódok minimum 50%-a tenyészthető minősítést kapjon. 2 vagy 3 kölyök születése esetén minimum két utódnak tenyészthető minősítést kell szereznie, 1 kölyök születése esetén a párosítás ismételhető. Az utódellenőrzés eredményét a Tenyésztési Tanács bírálja el, annak Származási Igazoláson történő feltüntetését a MEKK elnöke/megbízottja végezheti.
  • Azon erdélyi kopók, amelyek nem rendelkeznek Származási Igazolással, tenyészszemle eredményük alapján regisztrálhatók. A Tenyésztési Tanács a konkrét párosítási elképzelés ismeretében egy alomra tenyésztési engedélyt adhat.
  • Egyedi esetben engedély adható 8 évesnél idősebb szuka tenyésztésbe vonására, amennyiben kiemelkedő adottságai indokolttá teszik és egészségi állapota ezt megengedi. Az engedélyt a tervezett fedeztetés előtt legalább két hónappal a Tenyésztési Tanácstól kell kérni.
  • Szoros rokontenyésztést (szülő-kölyök, nagyszülő-unoka, testvér, féltestvér, párosítást) a MEKK Tenyésztési Tanácsa engedélyezhet. Azon egyednek/egyedeknek, amelyekre a rokontenyésztés történik, legalább 6 évesnek kell lenni. A megalapozott döntéshozatal érdekében lehetőleg a testvéreket, szülőket, utódokat is minél nagyobb számban - de minimum öt, 12 hónapnál idősebb egyedet - be kell mutatni az engedélyezési eljárás során. Ez irányú kérelmet a Tenyésztési Tanácshoz benyújtani.
  • Szoros rokontenyésztésre engedély akkor adható, amennyiben a pároztatni kívánt egyedek
    • a tenyésztési feltételeket teljesítették,
    • küllemük, idegrendszerük és munkájuk alapján kiemelkedő egyedek,
    • nem rendelkeznek azonos hibákkal,
    • korábban már tenyésztésbe kerültek, utódaik alapján számítani lehet jó örökítő képességükre.
    • Tenyésztésből való utólagos kizárás lehetséges esetei:
      • Amennyiben egy tenyészthető minősítést szerzett egyednél, illetve utódainál utólag súlyos egészségügyi probléma, betegség, vagy viselkedési probléma lép fel, amelyről megállapítható, hogy genetikai eredetű, örökíthető, az adott egyed a Tenyésztési Tanács által a tenyésztésből kizárható, és ivartalanítandó. Az eljárás során a Tenyésztési Tanács jogosult az adott egyed és/vagy utódainak bármely szükséges állatorvos vizsgálatának elvégzését elrendelni. A vizsgálatok ideje alatt a kutya nem vonható tenyésztésbe. Tenyésztésből kizáró határozat csak abban az esetben hozható, ha ennek indokoltságát a vizsgálatok igazolják.
      • Ha a Tenyésztési Tanács által elrendelt DNS vizsgálat során a kutyáról kiderül, hogy nem erdélyi kopó, vagy a származása nem egyezik meg a Származási Igazolás adataival, a Származási Igazolását vissza kell vonni.
      • Igazolt súlyos csípőízületi diszplázia esetén a kutyát a Tenyésztési Tanács a tenyésztésből kizárja, és ivartalanítandó.

A tenyésztésből való kizárásról a tulajdonost jól érthetően és megindokolva kell ajánlott levélben értesíteni.

Amennyiben a tenyésztésből kizárt egyedet mégis tenyésztésbe vonják, az utódok nem kaphatnak Származási Igazolást. Részükre Regisztrációs Lap sem váltható ki. Az utódok chipszámát a TT felé le kell jelentenie a tenyésztőnek. Ha az utódokra mégis származási iratot szeretnének kiváltani, akkor a Tenyészszemle Bizottság a tenyészszemlén való megfelelés alapján dönt a regisztrációról.

  • A fentiekben nem szabályozott vagy nem egyértelműen eldönthető eset engedélyezése a Klub Tenyésztési Tanácsának hatáskörébe tartozik. Az engedély kiadásához minden esetben a Tenyésztési Tanács 50%+1 szavazati aránya szükséges.

 7.      Tenyésztésvezető és Tenyésztési Tanács

 

A MEKK a tenyésztés koordinálása, a tenyésztők munkájának segítése céljából Tenyésztési Tanácsot (TT) hoz létre, melyet a Tenyésztésvezető irányít.

 

A Tenyésztési Tanács feladatai:

  • a tenyésztési szabályzat betartatása,
  • a tenyészkutyák tartási körülményeinek szúrópróba szerű ellenőrzése,
  • fedezőkanok nyilvántartásának vezetése,
  • a tenyészszemlék bírólistájának összeállítása,
  • a beadott alombejelentés ellenőrzésének koordinálása,
  • az alomellenőrzések megszervezése és megvalósítása, a 10. melléklet szerinti Alomellenőrzési Jegyzőkönyv kitöltése,
  • a beadott Tenyésztési Kérelmek (11. melléklet) - regisztrált erdélyi kopók tenyésztése, szoros rokontenyésztés, idős egyedek tenyésztése, stb. - elbírálása,
  • a korlátlan tenyészengedély kiadhatóságának elbírálása,
  • származási regisztráció kérelmek elbírálása a tenyészszemle bizottság javaslatának ismeretében,
  • a tenyészengedélyek utólagos visszavonásával kapcsolatos döntések és az ezzel kapcsolatos teendők elrendelése, az eredmények jelenléte esetén az ezzel kapcsolatos döntéshozatal,
  • az utólagos DNS analízis elrendelése, az eredmények dokumentálása
  • az örökletes betegségek kiszűrésére alkalmas vizsgálatok előírása, az eredmények dokumentálása

 8.      Törzskönyvi szabályzat

 

Az Erdélyi Kopó Törzskönyv nyitott, azt a MEKK vezeti. Az Erdélyi Kopó Törzskönyv alapján a törzskönyvi számban három jelölést különböztetünk meg: nincs jelölés, „R" és „H" jelölésű számozás.

A külön jelöléssel el nem látott törzskönyvi számot (főtörzskönyv) azok az erdélyi kopók kapják, amelyeknek ősei 4 ősi sorra nézve ismertek. Számukra Származási Igazolás kerül kiállításra a 8.2 pontban jelzett kivétellel.

„R" jelölést (melléktörzskönyv) azok az erdélyi kopók kapnak, amelyeknek 1 vagy több őse ismeretlen 4 ősi sorra nézve. Részükre Származási Igazolás váltható ki. Ilyen jelölést kapnak azok az erdélyi kopók is, amelyek korábban nem rendelkeztek Származási Igazolással, de a Tenyészszemle Bizottság javaslatára felvételre kerültek Erdélyi Kopó Törzskönyvbe. Utóbbiak részére Regisztrációs Lap kerül kiállításra.

„H" jelölést azok az erdélyi kopók kaphatnak, amelyek honosított Származási Igazolással rendelkeznek. Amennyiben ezen egyedek származási iratán a 4 ősi sor betöltött akkor a főtörzskönyvben, amennyiben nem betöltött, akkor a melléktörzskönyvben lesznek nyilvántartva. Honosított Származási Igazolást kell igényelni azon erdélyi kopók részére, amelyek nem Magyarországon kibocsátott származási Irattal rendelkeznek és magyar állampolgár tulajdonába kerültek. A H jelzést az egyed utódai a származási irataikon már nem viszik tovább, hanem attól függően, hogy a 4 ősi sor be van-e töltve vagy nincs a fő, illetve melléktörzskönyvbe fognak kerülni. Előbbiek jelölés nélkül, utóbbiak „R” jelöléssel.

 

8.1 A törzskönyvezés

Az erdélyi kopó származásának igazolására a MEKK Származási Igazolást vagy Regisztrációs Lapot állít ki, amely a törzskönyvi adatok hiteles kivonata. A MEKK által kiállított Származási Igazolást az FCI tagegyesületei elismerik. A Származási Igazolás, illetve a Regisztrációs Lap a kutya tulajdonosáé, illetve a bérlőé a bérlet időtartamára, melyet azonban az adott egyed származásának valótlansága vagy az egyed nem fajtatisztasága esetén a tenyésztésvezetőnek joga van bevonni.

A Származási Igazolást és a Regisztrációs Lapot a 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 15. §-ban előírt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. §-ának rendelkezése szerint szigorú számadási kötelezettségű bizonylatként kell nyilvántartani.

 

Származási Igazolást kap minden fajtatiszta kutya, amelynek szülei rendelkeznek Származási Igazolással, és a szülők teljesítették a 6-os pontban jelzett feltételeket.

A 6-os pontban meghatározott feltételeket teljesítő szülők azonosított utódai – kérésre kennelnévvel megjelölt - Származási Igazolást kapnak. A kennelnevet a tenyésztő – egyszer, s mindenkorra – választja. A kennelnév kiváltását a kinológiai szövetségen keresztül kell intézni.

A Származási Igazolás az FCI által elismert bizonyítvány, amellyel annak tulajdonosa jogosult az FCI égisze alatt szervezett összes rendezvényen részt venni, kiállítani, versenyezni illetve minden olyan tevékenységre, amelyre az FCI szabályzatai feljogosítják.

A Származási Igazolás kiváltásának díját a MEKK mindenkor érvényes Szolgáltatási Díj Jegyzéke tartalmazza.

 

A Magyarországon törzskönyvezett kutyák külföldi honosításához a kinológiai szövetség Kiviteli Származási Igazolást (export pedigré) állít ki. melyet a tenyésztőnek külön kell igényelni minden egyes ilyen egyed esetében a kinológiai szövetségtől. A kiviteli származási igazolás a rendes Származási Igazolással teljesen megegyező adattartalmú, de attól színében megkülönböztetett dokumentum, melyen szerepelnek az új tulajdonos adatai is.

 

Honosított Származási Igazolást kap az a magyar tulajdonba került import kutya, amelynek FCI által elismert Származási Igazolása van, és a tulajdonjog átruházását hitelesen igazolják. A honosítás során az import kutya adatai bekerülnek a MEKK által vezetett törzskönyvbe, melyet a kutya tulajdonosának kell kérnie a MEKK-től. A honosítás díját a MEKK mindenkor érvényes Szolgáltatási Díj Jegyzéke tartalmazza.

 

Regisztrációt kérvényező, ismeretlen származású, szerzett, vagy talált, a születése alkalmával nem törzskönyvezett kutya a szerzés, illetve találás tényének igazolása esetén „R” jelölésű törzskönyvi számot kaphat, és a melléktörzskönyve felvezethető, amennyiben az 5.2 pontban leírt tenyészszemlén megfelelt, és Regisztrálható minősítést szerzett. Ezek az egyedek Végleges Regisztrációs Lapot kapnak.

 

Ideiglenes Regisztrációs Lap kiadása történik abban az esetben, ha a szülők nem felelnek meg a 6-os pontban leírt tenyésztési feltételeknek, illetve a Végleges Regisztrációs Lappal rendelkező egyedek első generációs utódai részére. Az Ideiglenes Regisztrációs Lappal a kutya nevezhető tenyészszemlére, és amennyiben ott részt vesz, a TT döntése alapján a Származási Igazolást megkapja.

A tenyésztésből kizárt szülők utódai nem kaphatnak ilyen típusú származási iratot sem, csak ha tenyészszemlén való megfelelést követően a Tenyészszemle Bizottság úgy dönt.

A Regisztrációs Lap kiváltásának díját a MEKK mindenkor érvényes Szolgáltatási Díj Jegyzéke tartalmazza.

 

A kutyák törzskönyvi nevüket egész életükben viselik, azon változtatni nem lehet. A tulajdonos kívánságára egyszeri esetben a hívónév is bevezethető a törzskönyvbe.

 

8.2 A törzskönyvezés folyamata és feltételei

 

A törzskönyvezést kizárólag a szuka kutya tulajdonosa illetve az adott fedeztetési ciklusra annak bérlője kezdeményezheti saját, az FCI által levédett kennel neve alatt. A törzskönyvezett anyakutya meghatározott tenyésztési idényre – a tulajdonos írásbeli nyilatkozatával – átadható, ebben az esetben a tenyésztési jog a kedvezményezettet illeti meg a megállapodás szerinti időszakban. Az engedélyt az Alombejelentő Jegyhez mellékelni kell.

A tenyésztő kizárólagos jogot gyakorol és felelősséget visel a törzskönyvezés teljes folyamata alatt a született alom törzskönyvezésének összes adminisztrációs követelményét illetően.

A törzskönyvezési folyamatot a nyilvántartás vezetője koordinálja, az elismert kinológiai szövetséggel kötött megbízási szerződés szerint. Az elismert kinológiai szövetség a TT által bejelentett adatok alapján vezeti a törzskönyvet és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartásokat és állítja ki az FCI által elismert Származási Igazolásokat és a Regisztrációs Lapokat (a továbbiakban származási iratok).

Az almonként törzskönyvezhető kölykök száma nincs korlátozva illetve a MEKK fajtavédelmi célból javasolja minden esetben a teljes alom törzskönyvezését.

 

A tenyésztő az a személy, akinek a tulajdonában van a fialás időpontjában az anyakutya, a Származási Igazolás vagy Regisztrációs Lap szerint, vagy hivatalos, hiteles kölcsönadási szerződése van a szuka kutya tulajdonosával.

 

A törzskönyvezési folyamat a tenyésztő és a fedezőkan tulajdonosa közötti Fedeztetési Megállapodás létrejöttével kezdődik, melyet a fedeztetés előtt ajánlott megkötni. Fedeztetési Megállapodást kötni nem kötelező, de nyomatékosan javasolt, azonban azt nem kell bejelenteni a TT-nek. A Fedeztetési Megállapodáshoz MEKK-nél igényelhető minta.

 

A fedezés megtörténte után haladéktalanul, a fedezőkan tulajdonosának 3 példányban ki kell töltenie a Fedeztetési Jegyet (12. számú melléklet), melyből 2 példányt át kell adnia a tenyésztőnek, 1 példány őt illeti.

 

A tenyésztőnek az alom megszületése után legkésőbb 15 napon belül annak tényét be kell jelenteni írásban vagy elektronikus úton a MEKK-nek a teljes alomra vonatkozóan függetlenül attól, hogy a későbbiekben az alomból hány kölyök kerül törzskönyvezésre.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

-          a tenyésztő nevét,

-          tagsági kártya számát,

-          a tenyészet nevét,

-          szülők származási iratán szereplő név, születési idő, MET. adatokat,

-          az alom születési idejét és

-          a született kölykök darabszámát, ivarát, színét jegyeit, valamint ha van, az elhullást is.

 

Az alom törzskönyvezésére és a származási iratok kiállítására az Alombejelentő Jegy (13. számú melléklet) 2 példányának leadása után kerülhet sor. A tenyésztőnek az Alombejelentő Jegyen kért összes adatot meg kell adnia és a Fedeztetési Jeggyel, valamint a szülőpár származási iratainak, a szülők által elért mindennemű minősítések igazolásainak, a kennelnév igazolás és a befizetett szolgáltatási díj bizonylatának másolataival együtt írott vagy elektronikus formában kell beküldenie a MEKK-nek.

Az alom bejelentése után, a született kölyköket állatorvos útján mikrochippel kell megjelölni és a Magyar Állatorvosi Kamara által vezetett kisállat nyilvántartó rendszerben regisztrálni kell. A MEKK az Alombejelentő Jegyen megjelölt állatorvos részére a nyomtatványon megjelölt minden utód számára megküldi a mikrochipet. Az Alombejelentő Jegy mikrochip szám rovatába a nyilvántartás-vezető írja be az adatokat. A mikrochip beültetését a tenyésztő állatorvosa a Regisztrációs igazolás (14. számú melléklet) kitöltésével igazol, melyet a MEKK-nek kell eljuttatni.

 

Az alom törzskönyvezésére rendes eljárásban annak születését követően 6 hónapig van lehetőség, e határidő után automatikusan csak DNS származásvizsgálat útján igazolt származás alapján kérhető a Származási Igazolás kiállítása, vagy csak tenyészszemlén való részvételt követően a TT javaslatára Regisztrációs Lap váltható ki. Azoknak az utódoknak a chipszámát is le kell jelentenie a tenyésztőnek a TT felé, amelyekre nem váltottak ki származási iratot.

 

A törzskönyvezés csak abban az esetben kezdhető meg, ha kért összes adat és dokumentum hiánytalanul rendelkezésre áll, azt a TT ellenőrizte, jóváhagyta és a tenyésztő a MEKK Szolgáltatási Díj Jegyzékében szereplő törzskönyvezéshez és a származási iratok kiállításhoz kapcsolódó összes szolgáltatási díjat igazoltan megfizette a MEKK részére. Amennyiben hiányos az Alombejelentő Jegy vagy valamely dokumentum hiányzik, akkor erről hibajegyzék kerül kiállításra. A hibajegyzéken a nyilvántartás-vezető feltünteti, hogy mely dokumentumok hiánya milyen következményekkel jár (pl. születési dátum hiánya esetén nem adható ki származási irat, vagy champion igazolás hiánya esetén kiadható a származási irat, de arra nem lesz felvezetve az igazolatlan cím). A hibajegyzéket a nyilvántartás-vezető az Alombejelentő Jegy leadását követően 15 napon belül írott vagy elektronikus formában a tenyésztő részére megküldi. A hiányosságok pótlására egy alkalommal van lehetőség. Amennyiben a hiánypótlást a tenyésztő a hibajegyzék kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teljesíti, vagy az nem a megfelelő tartalommal érkezik meg, a kölykök számára Származási Igazolás nem adható ki. Ebben az esetben a törzskönyvbe fel kell vezetni a megfelelő bejegyzést (a szülő nem rendelkezik a szükséges minősítéssel, engedély nélküli rokontenyésztés, korhatár alatti párosítás, tenyésztésből kizárt szülő). A tulajdonosnak ebben az esetben Ideiglenes Regisztrációs Lap adható ki, mely nem azonos a Származási Igazolással. A Regisztrációs Lappal a kutya nevezhető tenyészszemlére, és amennyiben ott részt vesz, a TT döntése alapján a Származási Igazolást megkapja.

Az egyértelműen színhibás kölykök származási iratára a nyilvántartás-vezető felvezeti, hogy „Tenyésztésből kizárt”.

A törzskönyvezéshez szükséges hiánytalan adatok és dokumentumok megküldését követően a nyilvántartás-vezető leigazolja az Alombejelentő Jegyet és szerződés szerint papír vagy elektronikus formában megrendeli a törzskönyvi bejegyzést és a származási iratok kiállítását az elismert kinológiai szövetségtől, mely 15 napon belül elvégzi a törzskönyvezést, kiállítja a született kölykök származási iratait és azt megküldi papír és elektronikus úton is a nyilvántartás-vezetőnek. A nyilvántartás-vezető kötelessége ellenőrizni a kiállított származási iratokon szereplő adatok helyességét. Amennyiben az adatok helyesek, a nyilvántartás-vezető aláírásával hitelesíti az iratokat, és kiküldi a tenyésztőnek.

 

A tenyésztőkkel kapcsolatos szoros kapcsolattartás, a törzskönyvezéshez kapcsolódó adminisztrációban és az alomnevelésben történő segítségnyújtás, a született kölykök és alom jellemzőinek felvétele céljából a TT tenyészhely ellenőrzést és alomlátogatásokat végez.

A tenyészhely ellenőrzés során ellenőrzi a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok mennyiben felelnek meg a tenyésztési szabályzatnak, az adott fajta igényeinek és az Állatvédelmi Törvényben vonatkozó előírásoknak. Vizsgálja azt is, hogy a meglévő állomány jóléte biztosított-e és, hogy a tenyészhely alkalmas-e az alom felnevelésére. A látottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és javaslatot adni a tenyészhely elfogadására. Szükség esetén felhívja a figyelmet a hiányok pótlására és ennek elvégzésére határidőt állapít meg, amiről tájékoztatja a kérelmező tenyésztőt.

Az alomlátogatásról Alomellenőrzési Jegyzőkönyv (10. számú melléklet) készül, mely tartalmazza az összes, az alom születéséhez kapcsolódó tenyésztési eseményt. A jegyzőkönyvön szereplő összes kérdés megválaszolása és adat megadása kötelező, illetve észrevétel tehető mind a TT, mind a tenyésztő részéről, melynek valódiságát aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyv 2 példányban készül, melynek 1. példánya a tenyésztőnél marad, a 2. példány a TT példánya.

Az alomlátogatás lehetőségét a tenyésztőnek úgy kell biztosítania, hogy a TT az összes olyan kölyköt megszemlélhesse, amelyekre származási iratot igényeltek, ezért a törzskönyvezést ajánlatos az alom születése után a lehető leghamarabb kérni.

A TT-nek legkésőbb a származási iratok kézhezvételének időpontjáig meg kell látogatnia az almot, de mindenképpen az állatorvos által történő mikrochipes megjelölés időpontja után úgy, hogy az összes kölyök azonosítható legyen. A TT-nek minden alomlátogatás során meg kell győződnie az Alombejelentő Jegyen található összes adat helyességéről.

Ha valamilyen kellően megalapozott kétség merül fel a kölykök származását, korát illetően azt haladéktalanul jegyzőkönyvezni kell és a származási iratok átadását meg kell tagadni. Ilyen esetben a TT-nek származásvizsgálatot kell elrendelnie a MEKK által kijelölt laboratóriumban a rendelkezésre álló DNS minta vagy helyszíni mintavétel alapján, melynek eredményétől függően a származási iratok átadhatóak vagy bevonásra kerülnek. Amennyiben a tenyésztő nem járul hozzá a vizsgálat elvégzéséhez vagy a származás valótlansága illetve valótlan adatok közlése nyer bizonyítást, úgy azt a TT-nek jelentenie kell a tenyésztési hatóság felé és a vizsgálat idejére a tenyésztő tenyésztési jogát fel kell függesztenie.

 

Ha az összes adminisztrációs kötelezettség igazoltan teljesítésre került, a nyilvántartás-vezető a származási iratok kézhezvétele után azokat köteles haladéktalanul megküldeni a tenyésztő részére.

A tenyésztő kötelessége a származási iratok kézhezvétele után az adatok helyességét átvizsgálni, ellenőrizni, hiányosságok esetén korrekciót kérni. A kölykök értékesítése után nyomatékosan ajánlott és a tenyésztő jól felfogott érdeke, hogy a kölyök tulajdonosváltozását a MEKK adatbázisában regisztráltassa a TT-nek megküldött valamilyen a tulajdonosváltozást igazoló dokumentummal (adásvételi szerződés, számla, ajándékozási nyilatkozat, Tulajdonosváltozást Igazoló Lap), mely regisztráció ingyenes, azonban nem mentesíti az új tulajdonost a kölyök tulajdonos átírási kötelezettsége alól.

 

Minden erdélyi kopót nyilvántartásba kell vetetni és jelöléssel kell ellátni. A jelölés transzponderrel (mikrochippel) való ellátást jelent.

 

Az ismeretlen származású, szerzett, vagy talált, a születése alkalmával nem törzskönyvezett kutya - amely Végleges Regisztrációs Lapot kapott – utódai részére az első generációban ideiglenes Regisztrációs Lap kerül kiállításra. A következő generációk már Származási Igazolást kaphatnak, de továbbra is a melléktörzskönyvben szerepelnek, mivel 4 ősi soruk még nincs betöltve. 

Minden Ideiglenes Regisztrációs Lappal rendelkező kutya nevezhető tenyészszemlére, és amennyiben ott részt vesz, a TT döntése alapján a Származási Igazolást megkaphatja.

 

A tulajdonjog változást a származási iraton is át kell vezetni. Az átadásról ki kell állítani egy Tulajdonosváltozás Igazoló Lapot (15. számú melléklet), amely 1 példányának bemutatásával az átírást a MEKK Szolgáltatási Díj Jegyzékében szereplő áron a MEKK intézi. A kitöltött nyomtatványt postán is el lehet küldeni, illetve a MEKK bármelyik rendezvényén van lehetőség személyes átadásra is. Utóbbi esetben az átírást a MEKK azonnal elvégzi, ha az eredeti származási irat is rendelkezésre áll. Az átírás a kinológiai szövetségnél is intézhető.

 

A származási iratok sürgősséggel történő kiváltása, vagy másodlat készíttetése a MEKK-nél intézhető.

 

A rövidlábú erdélyi kopó egyedek származási adatbázisa az Erdélyi Kopó Törzskönyvnek nem része, azt az előbbitől elkülönülten, nemzeti törzskönyvben vezeti a MEKK. A törzskönyvezés fent leírt folyamata rájuk is vonatkozik.

Mivel ez a fajtaváltozat az FCI által el nem ismert, a 241-es standardnak nem része, ezért részükre a tenyészszemlén való megfelelést követően nemzeti Származási Igazolást illetve Regisztrációs Lapot ad ki a MEKK, melyen az FCI el nem ismertsége feltüntetésre kerül. A korábban az Erdélyi Kopó Törzskönyvben nyilvántartásba vett, de a rövidlábú fajtaváltozathoz tartozó kutyák a nemzeti törzskönyvbe nem kerülnek bele, azonban a tenyésztésbe vételükre a rövidlábú fajtaváltozatra vonatkozó tenyészcél és módszer vonatkozik. A színhibás rövidlábú erdélyi kopó származási iratára a MEKK felülbélyegzést tesz „Színhibás, csak TT engedéllyel tenyészthető” felirattal.

 

A törzskönyv tartalma, szerkezete

 

A kutyák törzskönyvi nevüket egész életükben viselik, azon változtatni nem lehet.

A tulajdonos kívánságára egyszeri esetben a hívónév is bevezethető a törzskönyvbe.

 

A fő- és melléktörzskönyv, valamint a rövidlábú fajtaváltozat nemzeti törzskönyve minden bejegyzett ebre az alábbi adatokat tartalmazza:

  1. az egyed törzskönyvi számot (a Származási Igazoláson a mikrochip számát is)
  2. az eb neve, ivara, azonosítója, ismertetője
  3. az eb születési időpontja
  4. a munkavizsga fokozatát
  5. az eb felmenőinek neve, azonosítója, tenyészminősítése, eredményei 4 generációra visszamenőleg
  6. a tenyésztő neve és címe
  7. a tulajdonos neve és címe

Külön nyilvántartásban szerepelnek az ebek teljesítményvizsgálati eredményei.

A főtörzskönyvben szerepelnek a Származási Igazolással rendelkező egyedek, melyek 4 ősi sora ismert. Jelölés nélkül és H törzskönyvi jelölésű egyedek adatai tartozhatnak ide.

A melléktörzskönyvben szerepelnek a Származási Igazolással vagy Regisztrációs Lappal rendelkező „R” törzskönyvi jelzésű egyedek, míg a 4 ősi soruk be nem töltődik. A H törzskönyvi jelzésű egyedek csak akkor kerülnek ide, ha a származási irataikon a 4 ősi sor nincs teljesen betöltve.

 9.      Kennelkönyv

 

A tenyésztői munka adminisztrációjának egységes vezetése, és a tenyésztéshez fontos információk rögzítése érdekében a tenyésztőknek Kennelkönyvet ajánlott vezetniük, mely tartalmazza:

  1. a fedeztetett szuka nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését,
  2. a fedezőkan nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését, tulajdonosának adatait (név, cím),
  3. a fedeztetés időpontját, körülményeit,
  4. az alom születésének napját, született egyedek számát, nemek szerinti megoszlását, színét, különleges megjegyzéseket,
  5. a kölykök kikerülését (eladás, elhullás: ideje, oka, esetleg halvaszületés),
  6. a kölykök mikrochip számát
  7. az új gazdák adatait (név, cím, telefonszám, e-mail cím),
  8. a tudomására jutott tulajdonos változást.

 10.   Záró rendelkezések

 

Az a szuka vagy kan tulajdonos, aki nem tartja be jelen tenyésztési szabályzatban rögzített szabályokat, nem veheti igénybe a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub által nyújtott szolgáltatásokat (kölyökközvetítés, tenyészkan regisztrálás, a kennel bemutatása a MEKK honlapján stb.)

A 6. fejezetben lefektetett követelmények alól a Tenyésztési Tanács adhat mentességet.

A jelen szabályzat által nem érintett állatvédelmi kérdésekben Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásai az irányadóak.

Fenti szabályzatot elfogadta a tagság a MEKK 2013. október 26-i Közgyűlésén történt felhatalmazás alapján. Érvényes visszavonásig.